Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét... Ő rámnéz, és mosolyog. De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom". Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír...sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő átölel...érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt. Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit. El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt... Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom
- Nem sokára Szilveszter! Megvan már, hogy hol töltöd? –kérdezte a barátnőm, Amy
- Nem igazán. Szerintem otthon megint, vagy unokatesóméknál. De az is lehet, hogy drága bátyámmal megyünk valahova.
- És nem lenne kedved eljönni egy buliba?
- Milyen buliba?
- EMO party… Tök jó lesz! Naaaa…
- Hát még meg kell beszélnem Anyáékkal. Bár Anya szerintem itthon sem lesz Szilveszterkor, szóval csak Chris a kérdéses.
- Hozd el őt is!
- Nem hinném, hogy ő eljönne egy efféle buliba… -mondtam, és belekortyoltam a kólámba.
- Hát ahogy gondolod, Lili! De szerintem kár lenne kihagynod! Nagyon jó lesz. Matt meg én is ott leszünk. Meg egy csomó nagyon jó pasi. Ott a helyed! Úgy is mostanában csak otthon vagy.
- Megvan rá az okom, tudod te is!
- Jó, de akkor is! Lili 17 éves vagy, és nem volt még normális kapcsolatod! Itt az ideje, hogy összeszedj magadnak valami jó kis palit.
- Amy, félreértés ne essék, én nem te vagyok! Matt hanyadik barátod is az… elmúlt 2 évben?
- Nem tudom, sokadik! De már fél éve együtt vagyunk. Ő az igazi. Érzem.
- Jó neked!
- Meg egyébként is! Alapból olyam szerelmes típus vagy! Nem hiszem, hogy nem rossz neked is egyedül.
- Nem mondom, hogy jó… De szabadnak és függetlennek lenni annál jobb!
- Elhiszem. Azonban egy idő után…
- Nem lesz semmi egy idő után.
- De ott lesz Matt pár haverja is. Róluk meg azért tudni kell, hogy… hűha…
- Hűha, mi?
- Nagyon jól néznek ki. Helyesek, szexik, jófejek, EMO-k. Kell ennél több.
- Rádumáltál. Azt hiszem elmegyek!
- Nagyszerű! –ölet meg Amy
- Jól fogod magad érezni, és nem fogod megbánni, hogy eljöttél!
- Azt ajánlom! –nevettem el magamat
Amyvel kicsi korom óta nagyon jóban voltunk. Együtt jártunk oviba, iskolába, és most a sors is úgy hozta, hogy egy gimibe is kerültünk. Nagyon örülök neki! Ő tényleg nagyszerű lány. Szeretek vele lenni, mert mindig felvidít.